Üdvözlünk téged/titeket, A Karib-tenger kalózai szerepjátékos oldalán. Az oldalon temérdek cannon karakter mellett, keresett karakterek is megtalálhatók. Persze ötletszerűen megalkotott saját karakterek jelentkezését is szívesen vesszük. Legyél kalóz, kapitány, polgár, kuruzsló, örömlány, kannibál, misszionárius vagy katona, esetleg szirén, a lényeg, hogy kreatív légy! Az oldal az ismert filmsorozatra épül, mégis egy-egy újítással. Aktív adminok, és remek hangulat vár majd rátok!
Az oldal 2013. május 9-én nyitotta meg kapuit. (AZ OLDAL TELJES TARTALMÁT CSAK A REGISZTRÁLT TAGOK TEKINTHETIK MEG! )
♦ Hozzászólások száma : 1 ♦ Join date : 2013. Jul. 11.
Tárgy: Torac (elkészült) Csüt. Júl. 11, 2013 8:34 am
Torac
"SENKI SEM PARANCSOL A NAGY TORACNAK"
A karakter teljes neve:
Torac
Születési hely, és idő:
1707, Pelegoso (32 éves)
Csoport:
Kannibál
Babona és jellegzetes tárgyak:
Sose vallaná be, de retteg a kuruzslóktól és sámánoktól, szerinte balszerencsét hoz, ha valaki átlépi az emberi és a természetfölötti között húzódó határt. A másik nagy hatalom, amitől fél, az Isten. A misszionárius nem végzett jó munkát, Torac a szó szoros értelmében istenfélő, de azért magánál hordja a rózsafűzért, amit a misszionáruis adott neki. Kapott tőle egy kardot is, bár igaz, az nincs mindig nála, de nagyon fontos neki. Egy kalóz-szablya, amit még akkor forgatott, mielőtt megtért.
Play by:
Jason Momoa
Külső és belső jellemzés:
Mindenre hasonlít, csak kannibálra nem. Magas és iszonyúan izmos, bőrét a nap szépen lebarnította, de még így is sápadtabb, mint a többiek, a szeme világosabb barna és a vonásai is mások. Kifejezetten jóképű és szeret arcszőrzetet növeszteni, mert már elfogadta azt, hogy Ő más és már kifejezetten büszke rá. Bal szeme alatt három kis anyajegy, szintén bal szemöldökén pedig egy sem húzódik, amit egy hiúz ejtett rajta. Haját soha nem vágta le, azért már leér a derekáig, általában mindig befonja vagy több szalaggal szakaszonként összefogja. Van, mikor a misszionárius megtartott ruháit hordja, amit az asszonyok kissé átalakítottak kannibál jellegűre. Mióta főnök, csináltatott magának egy övet tapírbőrből, aminek csatjai külön gonddal faragott fényes kövek, közepén egy medál, amit szintén a misszionárius adott neki. Testén gyakran van harci festék, többnyire a kék és a vörös színt kedveli.
●●●●●●●●●●●●●●●
Talán ereje és kisugárzása miatt választották főnöknek. Vagyis nem pont választották, hanem... jelölte magát, de mivel a régi főnök ellenállt, kitépte a nyelvét, és amíg előde belefulladt a saját vérébe, Ő szépen megsütötte tűz fölött a nyelvet és jóízűen megette. Ez a viselkedés abszolút népének sajátja, rendkívül agresszív, türelmetlen és követelőző, bedühödik, ha nincs igaza és végtelenül el van telve magától. Nem egy könnyű eset, senki nem mondhatja meg, mit tegyen, mert akkor aztán eldobja minden emberi mivoltát(ha egyáltalán van vagy volt neki) és igazi vadállattá válik. Ez a viselkedés a kannibálok között ragadt rá, de belül mélyen egy olyan valaki van elrejtve, aki mindent tudni akar, világot akar látni, új dolgokat tanulni és megismerni. Persze ebből nem sokat enged a felszínre, de nagyon kíváncsi. Akkor, mikor először találkozol vele és sikerül valamivel lenyűgöznöd vagy csak felkelteni benne az érdeklődés parányi szikráját, akkor le sem tudod majd vakarni, amíg ki nem faggatt arról a dologról, ami őt a legjobban érdekli és nem nyugszik, míg úgy nem érzi, mindent tud róla. Ilyenkor természetesen végtelenül büszke magára és ezt másoknak is megmutatja. Minél több érdekes dolgot mutatsz neki, annál jobban fog kedvelni és végül már azon kapod magad, hogy a barátságába fogad, nem kell többé bizonyítgatnod neki, védve vagy a kannibálok éhes tekintete elől, mert Torac megvéd akár az élete árán is. Mármost nem mindenki tud ilyen közeli kapcsolatba kerülni vele, de akit kedvel, ahhoz hűséges és segít neki, amennyiben ez nem tesz nagy kárt a népében. Saját magát nem félti, úgyis azon a véleményen van, hogy Ő legyőzhetetlen...
Életem:
Érezte, ahogy bivalyerős rántása nyomán elszakadnak az izmok és szalagok, inak és erek. A rózsaszínű, síkos nyelv vérzuhatag kíséretében kiszakadt Malak szájából és egy pillanatig rángatódzott a kezében, majd lekókadt. Végignézett magán. Aprócska vércseppek -némelyik kisebb, némelyik egész nagy- pettyezték izmos testét. Végignézett a körbegyűlt falusiakon. Riadt szemük akkorára tágult, mint a karcsú lórié, aztán letérdeltek, ki előbb, ki később. Ő azzal nyugtázta, hogy kitépte az egyik harcos kezéből a lándzsát, rátűzte a nyelvet és leült a nagy tűz mellé, de most már a főnök helyére. Az emberek felálltak, és kissé tétován visszatértek sátraikba, a falu vénei és nagy vezérei pedig elfoglalták körültötte a helyet a tűz körül. Néhány asszony elkezdte a munkálatokat a régi vezér hulláján. Levetkőztették és elkezdték nyúzni. Mikor Torac kellően sültnek találta a nyelvet, elkezdte enni. Két falat között füttyentett annak a furcsa, szőrös-bozontos négylábú állatnak, amit a másik törzsből való vadászok egészen az ő táborukig kergettek. Ez épp negyed órája történt, és mivel az Ő törzsük volt az erősebb, elhajtották az idegeneket. Malak meg akarta enni az állatot, de Torac meg akarta tartani magának, és ezért ölte meg. Na meg egy sokkal nyomósabb okból. Az állatról tanult már – egy kutya, de Torac nem tudta rendesen megtanulni, neki csak “kuty” volt. Mikor Torac még gyermek volt, egy misszionárius látogatta meg a falut, aki – már a jóég tudja, hogy – elérte, hogy a tűz mellé ülhessen, ne egy fazékba a tűz fölött. Nagyon kitartó volt, Torac úgy gondolta, nem létezik, hogy valaki ennyire türelmes legyen. Rengeteg érdekes dolgot mutatott és tanított Toracnak. Megtanította vívni(sose volt az erőszak híve, de úgy gondolta, jól jön még az ifjú vadembernek), angolul beszélni, úgy-ahogy írni meg olvasni, bár mindig mondta, hogy borzasztó a helyesírása és a kiejtése, de sosem bántásból, mert mindig mosolygott. Próbálta átnevelni, hogy ne legyen ennyire vad, de ez nem ment neki. Úgy gondolta, elmondja Toracnaka sejtését. Közölte vele, hogy Ő valószínűleg nem a pelegosoi kannibálok közé született(tényleg nem, apja egy spanyol kalóz volt, anyja pedig egy tortugai szajha valamelyik polinéz szigetről. Az apját egyik portyája során megkergették a kannibálok, a gyereket, amelyet anyja rábízott, meg itt felejtette, alighanem szándékosan), és hogy neki el kellene jönnie a szigetről, nem tartozik ide. Ez már akkor volt, mikor Torac felnőtt. Megharagudott rá, hiába tekintett apjaként az angol misszionáriusra, és dühében elfelejtett mindent, amit tett érte, hogy felkarolta, mikor kiskorában a többi gyerek nem akart játszani vele, mert azt hitték, egy szellem, a sápadt bőre miatt. Otthagyta a falut pár napra, hogy gondolkozhassék, de mire visszatért, a férfi ott lógott egy hatalmas nyársra húzva, a lábai előtt pedig egy kis tűz égett, melyet a hőn szeretett bibliája táplált. Az új főnök megölte a tehetetlen, öreg főnököt, mert már elege volt abból, hogy egy vénember mondja meg, mit csinál és abból is, hogy megtűrik itt a misszionáriust. Torac tudta, hogy nem ölheti meg azonnal, mert most szerzett új híveket magának a főnök, ezért várt. Mostanáig. Elégedetten rágcsálta a nyelvet, a felét pedig a kutyának adta, akit odavonzott a sülő hús illata. - Nesze, egyél, Te kuty – mondta neki angolul, hátha megérti, amit mond. Elmosolyodott, ahogy a torzonborz kulcsőrző kutya leheveredett a lába mellé és falatozott az előző főnökből. Most már Ő a főnök. Nem parancsolhat neki senki...
✡ Tartózkodási hely : Mikor, hol... ♦ Hozzászólások száma : 119 ♦ Join date : 2013. May. 07.
Tárgy: Re: Torac (elkészült) Kedd Júl. 16, 2013 7:08 am
Elfogadva!
Torac!
Az előtörténeted megfelelt a karakterhez fűződő elvárásoknak. Dobj egy avi foglalót, és készen is vagyunk. A te/ ti területeitek : https://karibtengerkalozai.hungarianforum.com/f17-pelegosto ... Bár ez valószínű egyértelmű volt. Ha szeretnél külön törzsfőnöki részt, akkor szolj, és már csinálom is. Irány a játéktér! Elisabeth
Kedd Ápr. 01, 2014 10:04 pm by 
