Alig aludtam néhány órát, tudván, hogy másnap újra összecsapások hada vár majd. Az aggodalom erős marka, csak úgy szorította szívem, s nem hagyott nyugodni. Újabb vérontás, ami apám mellett szinte elkerülhetetlen. Még az éj sötétjében, de a fedélzetre sétáltam, hogy a friss levegő, az árbocok halk recsegése és a hullámok tajtékzásának dallama megnyugtasson. Végül a folyton éber kormányosmester társaságát kerestem fel. Igen tagadhatatlanul rút a látvány, ám nagy bölcsességgel bír.
Megvirradt, és a teljes legénység is a fedélzetre mászott, hogy folytassák a dolgát. Néhányan körém gyűltek, hogy arról érdeklődjenek, mit tervez a kapitány. Az igazat megvallva nekem arról fogalmam sincs, habár ha apámról van szó, jóra nem lehet számítani. Nevem hallatán megfordultam, hogy a hang tulajával farkasszemet nézzek, de arcom megtört volt, így nem tudtam állni tekintetét.
- Hogyne nyomasztana apám, mikor tudom, kezedhez ismét vér fog tapadni. És most nem egy hitvány isten tudja kiről van szó. Van elég kincsünk, miért akarod birtokolni a szívet is? - néztem fel végül rá kalapom árnyékából.
Léptem hozzá közelebb csillogó szemekkel nézve rá, hátha meglágyítom az ő szívét. Nem egy alkalommal megtettem, sikerülne most is?! Akik eddig körbe vettek, mint lesütött fejjel mentek a dolgukra, alázatot tanúsítva Feketeszakáll irányába.
- Apám! Ne tedd, szükségünk van rá. Most minden emberre szükségünk van. - éreztem ahogy a szél vadul hajamba kap, és vállamhoz csapkodja, kalapomon pedig gyors táncba kezd a dísztoll.
Jobb kezem a mellkasán pihentettem meg, míg másikat az övére helyzetem, amiben a kardját szorongatta. Kérlelő tekintettel néztem fel rá. Ha már nem tudom megakadályozni, hogy megszálljuk a szigetet, legalább egy életet megmentsek ez alkalommal, ezzel is hozzájárulva a lelki üdvösségéhez.
- Inkább áruld el.. mi lesz, ha összeakadunk Davy Jones-al, és a isi kedvencével? Biztos vagyok benne, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy ne környékezzék meg a szívet, már ha van neki olyan. - nagyon reméltem, hogy van terve erre az esetleg, mert ha nem, akkor már én is kétségbe eshetek, ahogylassan az egész legénység.